A Büntető Törvénykönyv az információs rendszerekről

Kezdőlap » Magánnyomozók » A Büntető Törvénykönyv az információs rendszerekről

Az informatikai biztonság az üzleti- és magánéletben egyre fontosabbá válik, legtöbbször a gazdasági versenyelőny megszerzése a fő cél. Míg az üzleti hírszerzés legális tevékenység, a kémkedés nem. A Büntető Törvénykönyv rögzíti azokat a cselekményeket, amelyeket a hatályos törvény alapján kell elbírálni.

Az etikátlan gazdasági versenyelőnyök megszerzéséhez, az üzleti titok, valamint gazdasági titok kifürkészéséhez, a piaci, hatalmi játszmák törvénytelenségei folytán titkos üzleti információk megszerzése a cél: a partner gazdasági hátrányának fokozása, a költségmegtakarítás, az üzleti érdek globalizációs növekedése. Megéri?

Ajánlom figyelmébe a weblapra látogatóknak az ipari kémkedés megjelenése a magyar büntetőjogban – a Huawei-ügy tükrében című cikket, amely jól tükrözi a globalizációs világunkat és a gazdasági versenyelőnyök törvénytelenségeit.

A 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről

„Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint a nemzeti vagyonnak a védelme érdekében, Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével, az állam kizárólagos büntető hatalmának érvényesítése céljából” alkotta meg a törvényt.

„Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

  1. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy
  2. b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
  2. b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
  2. b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.”

„Információs rendszer vagy adat megsértése

  1. §(1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki

  1. a) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy
  2. b) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el.

„Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

424.§

  1. a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy forgalomba hoz, illetve
  2. b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”